Szülni azonban nem kötelesség.
Hogy valaki akar-e gyermeket a világra hozni vagy sem, elsősorban a saját belső késztetésén múlik.
Millió és millió gyermekvers íródott már. Millió és millió gyermek nőtt fel, akikről, akikhez szól.
A sorokat a szeretet íratta.
Mindig lesznek új versikék, ahogyan mindig születnek majd gyermekek is.
( Némi pátosszal; ez a Világ rendje. :))
Alábbi verseket a gyerekeimnek írtam anno, mikor azt hittem a legnagyobb probléma az, ha kaka van... :)
Lepkecsúszda
Sugaránál napnak
lebegett kék lepke,
hogy ő hol játszhatna,
egyre azt kereste.
Untatták a rózsák
és a sűrű bozót,
harangvirág-hinták,
porzó-homokozók.
Ahogy szárnyát csapdosta
nicsak! Mit vett észre!
Tűzött nap egy sugara
le a messzi rétre.
Nem volt ám az egyenes,
kicsit ferdült balra,
felderült a kék lepke,
ráült, csúszott rajta.
Az emberek néztek!
Mi az ott? Egy Csoda!
Kék napsugár fut le?
Dehogy! Lepkecsúszda!
A pórul járt róka
Róka koma lompos farkát
lent a porban húzza,
pórul járt a minap éjjel
egyik tyúkudvarba`.
Pipihúsra fájt a foga,
elment kéretlenül,
sötét volt a tyúkudvarban,
esett véletlenül.
Korgó gyomra éhes maradt,
bánja már a tettét,
mert az erdei kórházban
lábát gipszbe tették.
Anna hintázik
Fel - le
hinta,
kicsi lányom
lenge - linga.
Libben
szoknya,
kicsi lányom
lenge - linga.
Hajfürt
szálldos,
kicsi lányom
lenge - linga,
pille
illan,
kicsi lányom
lenge - linga.
Vasmasina
Gép - ló;
kattog a kereke,
hej - hó,
hallgasd hogy fütyül -e.
Lassú,
nagy a hegy, meredek,
elfut,
lejt az út - veletek.
Aranyköpések:
Lányom kicsi korában pösze volt, de nagyon.
Egy alkalommal siettünk, apja a nyakában vitte.
"Ezer" kutya ugatott az utcában, ahol loholtunk.
Anna -átérezve a helyzet komolyságát a maga gyermeki módján- megszólalt:
-Sziesszünk, sziesszünk, harap kutya szeggem!
Hát...sziettünk.:)))
Van egy Remington típusú írógépem (...a lényeg hogy régi:)).
Egyik "ajándékgyermekem" - szerelmem fiacskája - vizsgálja, nyomkodja, ismerkedik a "géppel" majd megszólal:
- Apa! Tudom ám mi ez!
- Mi kisfiam?
- Egy régi fajta nyomtató.
Hát igen...Ő már a XXI. sz.-ban ébredt tudatra...
Fiacskámat lágyéksérve miatt sebész vizsgálta egy alkalommal.
Miután hazaértünk, közölte velem a levont konklúziót:
- Anya...Milyen szemtelen egy orvos volt! Belenyúlt a herémbe...
Másik alkalommal mosogattunk, ő öblögetett.
Mivel nem igazán haladtunk, rászóltam:
- Ne játssz már! - hát, nem maradt adós a válasszal:
- Miért ne? Az a dolgom, gyerek vagyok...
Gyerekek...
Soványak vagy gömbölyűek, betegesek és kicsattanóak, harsányak és csendesek, bármifélék, fiúk, lányok, a lényeg: GYEREKEK...
Legyetek minél tovább azok!
Mert addig jó nekünk felnőtteknek is, míg az a legnagyobb probléma, ha kaka van...
